hz

Megrovást kaptam több kedves olvasgatótól is, hogy mér’ nem írok már, az utolsó bejegyzés óta sok idő telt el. Nos, valahogy nem tudtam magam rávenni a billentyűk püfölésére, meg persze témám sem nagyon volt. Mostanáig.
  Kedves, aranyos munkatársam hangja zendült fel a hajnali másnapos félhomályban, s gázolt át halló érzékszervemen, mint gyorsvonat zaja.
„Írjál az őszről!” – dobta hozzám félvállról. Kijelentettem kicsit megtompulva, de törve nem, hogy az nem jó, mert szomorú lenne, azt meg most nem szeretném. Laza fejrántás közepette megoldotta a dolgot, „…akkor írjál vidám dologról!” Ennél konkrétabbat egyébként már definiálni sem lehetne :-)
Szóval nem nyergeltem másik paripára, marad az ősz, azt úgysem szerettem soha, nézzük 10 érvet amellett, miért vidám az Ősz:


- Nincs akkora kánikula. – fordulj pár kört egy 50 kilós cementes zsákkal, meglátjuk, hogy mennyire izzadsz le!

- Eltűnik a sok turista a tópartról! – nah’ ez pozitív, hogy nincs nagy tömeg, és végre nem kell kerülgetni a félrészeg ’dojcse spílereket’, viszont ekkor özönlik a sok kutyasétáltató nép a partra – nem is tudom eddig hová dugták ezt a sok ebet – teliszaratják a partot, s lejárhatsz szlalomozni közöttük. Ha szerencsés vagy, még az idős kézenfogós-karolós, sétálgatós párocskákat is el tudod kerülni ütközés nélkül, s bazzeg vágjál jópofát mindehhez, s bizonyítsad be, hogy az ősz kurvára nem az elmúlás jelképe.

- Felfrissül a levegő, mert többet esik az eső! – Ennek már csak az örül jobban, aki vonattal, vagy busszal jár dolgozni (vagy akárhová), és a megálló 1-2 km gyalogtúrával közelíthető meg. Nem baj, ő legalább többet fog esernyőt a kezében, mint mobiltelefont, s ez izom és tornagyakorlat is egyben erős szél esetén!

- Ködös esték, reggelek. – Na ez tényleg frankó és izgalmas, jobb mint az orosz rulett, elég sétálva elindulni és tippelgetni hang alapján, melyik barom, milyen irányból fog elgázolni az úttest szélén – mert annyira EU van, meg dübörgő gazdaság, hogy járdákat már el is felejtettünk építeni. (S nem szervesen ide kapcsolódik, de például ott van a Velencei-tó déli partján Agárd és Dinnyés között a nádas melletti bicikliút. Tökre frankó, hogy azt anno odaépítették, mert amíg új volt használták is, csak elfelejtették gondozni városgazdáink, felkúszott már a fű rá, tavasszal a falevelek, és a faágak tarkították, s csak akkor vetted észre, hogy ott valami aszfaltszerűség van, ha megkapargattad a felszínt. Szóval örülök, hogy van, de így minek, ha már senki nem használja, és az úttesten próbálod kerülgetni a brinyásokat autóval, de vigyázz, mert a vasút felőli oldalon már a bokrok akkora teret hódítottak el az útból, hogy űrszelvény, olyan nem létezik ott. Bokrok prioritása, jeah!!!

- Szüret, bornapok, fesztiválok – Hát, most nem tudom eldönteni ez vidám e, a híradóban a szőlősgazdák csak sírnak az árakról, a termelésről, stb. Ehhez nem értek, s továbbmegyek, leszarom. Ők értenek hozzá, oldják már meg!

- Kiváló kiránduló idő! – Ha szerencséd van, és nem jön nagy vihar, az esernyődbe vagy a melletted álló fába nem csapott bele a villám, vagy megúsztad, mehetsz erdőt járni, csodálkozhatsz olyan frenetikusan izgi dolgokon, mint például a Natur Aqua természetes ásványvíz is olyannyira természetes, hogy a bokrok alján műanyag palackok nőnek! Persze szemetelni senki nem szemetel. Csak elhelyezi jó helyre ugyebár…

- Lehet szép fényképeket készíteni! -  Minden évszakban lehet ám :-) ez nem shareware 30 napos próbaverzsön, de szerintem is ilyenkor jó sok szép téma található.

- Kezdődik a suli! – ezt több szemszögből is utálom. Az egyik, amikor még engem szivattak a tanárok, akkor azért. Vége a nyári lazaságnak.
Másrészről most azért, mert reggel az iskolák környékén egyre több a rendőr, amit jónak vélek, csak elszomorít, hogy szükség van rá.

- Végül pedig: korábban sötétedik, korábban fekszem, többet alszom, mégsem leszek medve!!!

  Egyre többet gondolkozom azon, hogy picit le kellene pihenni, meg kellene állni a rohanó világban picit behúzni a féket. Habár nagyon zavar az, hogy szerintem úgy működik, hogyha félrehúzódsz, s még érzed a vonatnak a szelét, az a „pont elég” mérték, mert még nem is ránt magával, de már meg tudsz állni két lábon. Ha már egy lépést hátrébb tolod tappancsaid, tuti hogy nehéz visszakerülni az őrült körforgásba, ha meg ki sem szállsz, baszhatod.

 Nekem ez a brinyás kép sokat jelent, nyugalmat és generációkat tükröz; egy vasmacska mellé lakatolni a 2 kerekű paripát meg csak egy beteg hollandnak juthat eszébe. S ahogy ezt leírtam, jutott eszembe, hogy ezért nem lát sok ember a dolgok mögé, mert ez a holland nem is beteg, csak együtt él a múlttal, (vagy be van tépve, esetleg szimplán él...) a magyar meg csak sír.

Ötleteket kérek, milyen lehet ez az ember, akié ez a bicikli!

Gyere, egy kávéval megkínállak,
Hogy ne legyen unalmas és
Ne legyen szerény,
Alakuljon kellemesen,
Ha nem aludtál rendesen,
Mert kell néha pár perc
Kiút a mából,
Fogyassz te is,
És legyél

Bátor.