Szép lassan aprítottam ma a perceket s órákat, remegő lábam is metélt - mint édesanyám a sárgarépát - rohadtul fáradt vagyok. Élni, nem akartam létezni, köddel burkolózni, vagy a fene sem tudja. Igaz 
megtöltötte idegpályáimat az a gondolat, hogy majd ma este mit csinálok, hogy esetleg holnap mit, de hogy a hétvégén... Lehet a köd miatt nem látok el odáig.Mindegy, zene üvölt kocsiban és itthon, hallgatom addig ameddig bírom, nehogy má' a szomszéd mondja meg miért jó a Balázs Show, ez hülyeség na mindegy, s nem is találó, de rímel mintha ez lenne a lényeg, egyé' répát s mondd mindenkinek: ez kell minden lénynek.
Ha meg uncsi a napcsi, hétvén majd kis iszi, a puskát sem a nyúl viszi, menjetek a Lennyhez bulizni :-)
Miért menekülök mindig messze,
Miért nem fordulok inkább szembe,
Ha gúnyosan is, de kihúzott háttal,
Lehet hamisan is, de mosolygós szájjal.
Miért nem fordulok inkább szembe,
Ha gúnyosan is, de kihúzott háttal,
Lehet hamisan is, de mosolygós szájjal.
Miért menekülök akár az Üveghegyen túlra,
Azt talán csak Hófehérke tudja,
Pedig nem kell csend s nem kell magány,
Nem vagyok kemény és nem vagyok vagány.
Azt talán csak Hófehérke tudja,
Pedig nem kell csend s nem kell magány,
Nem vagyok kemény és nem vagyok vagány.
Oh jaj, ez egy költői sóhaj,
Hol van a folyóm, s rajta a tutaj?A víz alatt, vagy a nádasban,
Mert a szemem előtt nincsen,
Elveszett s nem találom ezt a kincsem.
Szóval sodródás helyett marad a puszta,
Az Élet a kart jól meg húzta,
A vizem eltűnt nem megyek úszva.
Még várok.
Lehet a bokor mögött egy tavat találok.
Utolsó kommentek